Digitális kultúra


A tantárgy helyzete

Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy az itt olvasható információk a saját tapasztalataim, illetve az Interneten hozzáférhető publikus ismeretek alapján íródtak. Azt is szeretném világossá tenni, hogy az iskolai programozás oktatás célja nem az, hogy a tanulók programozók legyenek! Ez nem is lehet cél, hiszen általános iskolai és középiskolai tanulókról van szó, akiknek sok más ismeretet is meg kell tanulniuk, sokféle tantárgyból kell felkészülniük. Mindehhez hozzájön még az is, hogy nincs sem megfelelő óraszám, sem szakember a programozás tanításához. Van egy pár középiskola, ahol informatika tagozatos képzés van, illetve emelt óraszámban lehet informatikát tanítani. De ez nem általános, az iskolák többségében kevés óraszámban tanulják a diákok az IKT ismereteket. Az informatika tanárok nem programozók, az egy külön szakma. Ebből következik az, amit az előzőekben írtam, azaz, nincs igazán megfelelő szakember gárda a programozás tanításához. Mindezek ellenére fontosnak tartom, hogy a diákok megismerjék, és elsajátítsák az algoritmikus gondolkodást, ez a többi tantárgy tanulásában is segítheti őket.

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerint megszűnik az Informatika elnevezése a tantárgynak, helyette Digitális kultúra néven történik majd az IKT oktatás. Ez nem baj, a lényeg nem a név, hanem a tartalmi elemek. Nézzük meg, hogy a nyilvánosságra hozott kerettantervekben milyen óraszámok láthatók a tantárgyhoz. Mivel ez a jegyzet a középiskolásoknak szól, így a gimnáziumi kerettantervet emeltem ki. Természetesen a többi kerettanterv is megtekinthet ő itt.

Kerettanerv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9-10. évfolyam

Témakör neveJavasolt óraszám
Algoritmizálás, formális programozási nyelv használata25
Információs társadalom, e-Világ3
Mobiltechnológiai ismeretek4
Szövegszerkesztés11
Számítógépes grafika14
Multimédiás dokumentumok készítése4
Online kommunikáció4
Publikálás a világhálón14
Táblázatkezelés12
Adatbázis-kezelés5
A digitális eszközök használata6
Összes óraszám:102

11. évfolyam

Témakör neveJavasolt óraszám
Algoritmizálás, formális programozási nyelv használata20
Információs társadalom, e-Világ4
Mobiltechnológiai ismeretek4
Szövegszerkesztés4
Online kommunikáció2
Táblázatkezelés12
Adatbázis-kezelés20
A digitális eszközök használata2
Összes óraszám:68

A fenti táblázatokból egyértelműen kiderül, hogy az új NAT sem kényezteti el az IKT oktatást! Először is, nincs végig IKT oktatás! Másodszor pedig az óraszámok szerintem nagyon csekélyek. A 21. században az informatika vezető tudományág, jelentős ráhatással a többi tudományterületre (orvostudomány, mérnök tudomány, csillagászat, környezetvédelem, matematika, fizika stb). Ehhez képest a magyar oktatási rendszerben nem a súlyának megfelelő helyen van a Digitális kultúra tantárgy. Vannak országok, ahol kötelező érettségi tantárgy az informatika. Angliában például nem kaphat érettségi bizonyítványt az, aki nem tud mobil applikációt fejleszteni. Az alábbi táblázatban kiemeltem néhány tantárgyat a gimnáziumok 9-12. évfolyamának kerettantervéből. Ha megnézzük az óraszámokat, alátámasztják az előzőekben leírtakat. Ezek az óraszámok tehát az új, szeptembertől életbe lépő kerettanterveből vannak a gimnáziumokban.

TantárgyÓraszám (4 év alatt)
Testnevelés (elképesztően sok)650 óra
Magyar nyelv és irodalom (sok)494 óra
Első idegen nyelv452 óra
Matematika390 óra
Második idegen nyelv390 óra
Történelem322 óra
Digitális kultúra170 óra

Az alábbi diagramról egyértelműen láthatjuk, hogy a humán tantárgyak összes óraszáma több, mint kétszerese a reál tantárgyak összes óraszámának (egész pontosan 2,2 szerese)! Itt most az összes tantárgyat belevettem a kimutatásba. Számomra elképesztő, hogy a 21. században ekkora fölénye van a humán tantárgyaknak, mikozben a világot a reál tudományok viszik előre. Szerintem pont fordítva kellene ennek az aránynak lenni, de legalább is egyenlő mértékű lenne nagyjából elfogadható.

Hát az óraszámok ismeretében még élesebben felvetődik a kérdés, hogyan is tanítsunk programozást a középiskolában? Egyáltalán tanítsunk-e programozást? Ez persze csak egy költői kérdés volt. Természetesen igen, hiszen kötelező, és szükség is van rá! Csak hát így elég nehéz! A továbbiakban igyekszem összeszedni, rendszerezni olyan alapismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy középiskolában programozást tanuljanak a diákok, esetleg emelt szinten érettségizzenek belőle. Itt jegyzem meg, hogy az emelt szintű informatika érettséginél szinte behozhatatlan előnyben vannak azok a tanulók, akik informatika tagozatos, informatika orientált középiskolában tanulnak. Ők ugyanis lényegesen több órában tudnak elmélyülni az IKT világában, így a programozásban is.

Természetesen mindezek ellenére megpróbálok olyan ismeretek leírni, amelyek segítségével minden középiskolás bele tud kóstolni a programozás világába. Hangsúlyozom, hogy nem csak saját gondolataimat írom le, hanem más, nyilvános helyekről összegyűjtött információkat próbálok összefogni, rendszerezni. Azért teszem ezt, hogy egy átlagos gimnáziumi tanuló is megismerhesse a programozás alapjait. Igyekszem hétköznapi nyelven fogalmazni, ugyanis a gimnázium nem programozókat képez. Aki esetleg később ilyen irányban tanul tovább, az úgy is mélyebben, szakszerűen sajátítja el ezt a szakmát.

Hát akkor fogjunk is bele. Első kérdés rögtön az, hogy milyen programozási nyelvet és fejlesztői környezetet válasszunk? Ma már sokféle programozási nyelvet használnak a programozók, hiszen különböző problémák megoldásához más és más nyelv szükséges. Az emelt szintű informatika érettségin is többféle nyelv közül választhatnak a diákok (talán nem is kellene ennyi féle nyelvet felkínálni). Én úgy döntöttem, hogy a C# (szísárp) programozási nyelv alapvető használatát tekintem át Microsoft Visual Studio 2019 Community fejlesztői környezetben. Ez egy magas szintű programozási nyelv. Minél magasabb szintű egy programozási nyelv, annál jobban segíti a programozót. A fejlesztői környezetre is ugyanez érvényes, minél több szolgáltatást nyújt, annál könnyebb használni. Úgy gondolom, hogy a Visual Studio 2019 Community egy ilyen fejlesztői környezet, ezenkívül az érettségin is lehet használni.